Van Jegyem
|

Egervári Nádasdy – Széchenyi Várkastély

Helyszín
cím: Zala megye, Egervár, 8913, Vár út 15.
tel: +36203242257
web: www.egervarivarkastely.h

1281

A települést a Geregye nemzetség, majd az abból származó Egervári család birtokolta, az Egervári családnév a 13. század végén bukkant fel először a forrásokban. A várat a nemzetség építhette fel „Egurwar” faluban. A birtokot 1280 táján Gutkeled Miklós bán és Pál kapták meg, a helység 1288-ig volt a tulajdonuk.

 

1476

1476. október 15-én Egervári I. László engedélyt kapott Mátyás királytól, hogy az egervári régi erődítést kijavíttassa, és új várat építsen. Ez a vár tömbszerű, négyszögletes alaprajzú épület lehetett, amelynek a negyedik falát csak az 1960-as évek régészeti feltárásai során fedezték fel.

 

1490

A vár ekkora felépült, és be is rendezték, ugyanis egy hadieszközleltárban összeírták a benne található fegyvereket. Pompás berendezésre utaló tárgyakról is olvashatunk ebben a leltárban. Mivel Egervári I. László horvát–szlavón–dalmát bán, Szilézia és Lausitz (Luzsica) kormányzója gyakran megfordult a királyi udvarban, díszkályháit is feltehetően budai mesterek műhelyeiből rendelte meg, ahonnan a király is. Kiemelkedőek Egervári I. László kódexei is, könyvtárában 16 kötetet őrzött. Nevéhez köthető az egervári késő gótikus templom felépítése is, amely átalakított formában ma is áll. A templommal együtt, amellett felépített kolostort az obszerváns ferenceseknek alapította.

 

1513

Megegyezéssel ért véget a birtokper Egervári Bereck és Rozgonyi Klára között – aki ekkor már Kanizsai György bán özvegye volt –, ekkor Bereck püspök testvéréül fogadta Rozgonyi Klára második házasságából származó fiát, Kanizsai Lászlót, utóbb ily módon került az egervári uradalom a Kanizsai család kezére.

 

1532

Kanizsai László fia, Kanizsai Ferenc földesúr 1532-ben bekövetkezett halálával kihalt a Kanizsai família férfiága, ekkor húga, Kanizsai Orsolya lett a hatalmas birtokok – és így Egervár – tulajdonosa, aki Nádasdy I. Tamással lépett jegyességre. I. (Szapolyai) János király még ebben az évben Nádasdynak, mint a fiúsított Kanizsai Orsolya – aki ezen jogi aktus révén örökölhette a birtokokat – leendő férjének adományozta a Kanizsai-javakat, köztük Egervárt is.

 

1535

Kanizsai Orsolya és Nádasdy I. Tamás három év jegyesség után házasságot kötöttek. Az 1553-ban bárói rangra emelt és 1554-ben nádorrá választott Nádasdy I. Tamás és felesége, Kanizsai Orsolya állandó levelezést folytattak egymással.

 

1539–1541

A várkastély mai épülete felépítésének a kezdete feltehetően az 1539 és 1541 közötti időszakra, Nádasdy I. Tamás birtoklása idejére tehető. Az építkezéseket Egerváron élő apja, Nádasdy I. Ferenc Vas vármegyei alispán irányította. Ekkor sánccal erősítették meg a várat, befejeztek és lefedtek egy épületet, valamint egy olyan épületrészt, amelyet a bástyák helyén emeltek.

 

1563-1569

A Nádasdyak idején zajló építkezések befejező periódusa. A munkálatok befejezésének az időpontját jelezheti a várkastély 1569-es évszámmal ellátott Nádasdy- és Choron-címeres kőfaragványa. 1569-ig valószínűleg kiépült a kétszintes, a mocsár miatt nem alápincézhető, zárt belső udvart körülvevő négy várfalszakasz, a nyugati és a déli szárny, valamint a négy saroktorony.

 

1600

Kanizsa várát 1600-ban elfoglalták az oszmán seregek, így Egervár a riadóztatási lánc egyik fontos állomása lett, és az is tovább növelte a jelentőségét, hogy a Kanizsát Béccsel összekötő legrövidebb út is erre haladt. Az erősség védelmi rendszerét ekkor megerősítették.

 

1655

Tűzvész pusztított a várban, amelyben két bástya égett le (és feltehetően a külső vár is). A vár már korábban is rossz állapotban volt, erről számolt be a tűzvész előtt kelt levelében Ányos György várkapitány. Ekkor az Udvari Kamarát utasították, hogy a vár helyreállításához 500 forintot utalványozzon az akkori tulajdonosnak, gróf Nádasdy III. Ferenc országbírónak, Vas, Zala és Somogy vármegyei főispánnak.

 

1664

A vár kapitánya, Landor Péter hosszasan alkudozott a Bécs irányába vonuló, Köprülü (Küprili) Mehmed nagyvezír vezette oszmánokkal, végül azonban kényszerűségből átadta a várat, és elvonult a védőkkel. Ekkor az oszmánok felgyújtották a várat, a tűz minden bizonnyal nemcsak a külső, hanem valamilyen mértékben a belső várat is érintette.

 

1671

Egervár földesurát, gróf Nádasdy III. Ferencet a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, birtokait elkobozták, így Egervár is kincstári tulajdonba került.

 

1676

Széchényi I. György kalocsai érsek – későbbi esztergomi érsek – megvásárolta a kincstártól az egervári uradalmat, 1677-ben az uralkodó adománylevelet is kiállított a főpap számára az új birtokról.

 

1690

Kanizsa visszafoglalásával Egervár katonai jelentősége megszűnt. Ekkoriban mindössze ötven gyalogos és tizenhét lovas katona védte.

 

1706. november 6-7.

Béri Balogh Ádám ezereskapitány és Bezerédj Imre brigadéros kuruc csapatai a Győrvár és Egervár között lezajlott csatában megverték a labancokat, a megmaradt császári sereg pedig az egervári várba menekült. A labancok végül szabad elvonulás fejében átadták a kurucoknak az erősséget. A csata során elfogott gróf Heister Hannibal császári altábornagyot egy ideig a várkastélyban őrizték.

 

1712-1713

Széchényi I. Zsigmond a feleségével, Batthyány Mária Teréziával Sopronból Egervárra költözött. Megkezdődött az első periódusa a barokk kori építkezéseknek. Ekkor megszűnt a vár erődítmény jellege, nyitottabb kastélyformát alakítottak ki oly módon, hogy elbontották az északi szárnyat, így a kor divatjának megfelelő cour d’honneur-ös (díszudvaros) kialakítást kapott az épület.

 

1754. december 10.

A várkastély zeneszobája kigyulladt, leégett az egész tetőzet, a toronyban található óra és a harangok elpusztultak. Ez a tűzeset két szakaszra osztja az akkor folyamatban lévő építkezést, a tűz utáni második szakaszban kellett elkészülnie a keleti szárny feletti tetőszerkezetnek. Alatta, a lakószobákban és a kápolnában részleges átalakításokat végeztek, amelyeknek a célja e helyiségek díszítése, gazdagítása lehetett. Feltehetően ekkor helyezték a saroktornyokra az S. P. Q. R. betűkkel ellátott szélkakas díszeket.

 

 

1767

Az ebben az évben készült összeírás így írta le a várkastélyt: „Magát a háromszögletű várat ízléses tornyokkal három szintre tisztességesen megépítették, minden szükséges dologgal, kényelemmel, éléskamrákkal ellátták… a néhány év előtti végzetes tűzvészben a tetőzet elpusztult, ezután a fent említett gróf úr által újjáépíttetett és a legjobb állapotba hozatott. Van ezen kívül a várban kápolna, vagy inkább családi templom… újjáépítve, megnagyobbítva és magasítva… Van továbbá a vár körül déli és nyugati részén előkelő kert, a keleti részén híddal és remetelakkal díszítve. Ugyancsak mindkét felől két úri téglaépület áll… Egy észak felé, a hivatalnokoknak és mesterembereknek, a másik délre, az istálló számára.”

 

 

1775

1775-ben gróf Széchényi Ferenc vette át az uradalom irányítását, aki korszerű gazdálkodási módszerek bevezetésével felvirágoztatta a birtokot. A földbirtokos pályája során a horvát bán helyettese, a pécsi kerület királyi biztosa és több vármegye főispánja, a Hétszemélyes Tábla elnöke, királyi főkamarás és országbíró-helyettes volt. A gróf a nemzetnek adományozott könyv-, kézirat-, metszet-, térkép-, és éremgyűjteményével megvetette a későbbi Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapjait.

 

1802–03 és 1809

Leltár készült a várkastélyról, amelyből kiderült, hogy az épületet rendbe hozták. A lajstromban felsoroltak minden bútort – a „nyoszolá”-tól a „Pökő Ládáig” –, ezeket Széchényi Ferenc más kastélyaiból szállították át Egervárra, így téve kényelmes lakóhellyé az épületet. A gróf a második emeleten hat deszkával padozott és stukatúrozott szobában lakott itt-tartózkodása idején. Az uradalmi alkalmazottak az első emeleten szintén hat szobában laktak, az épületben két konyha, két kamra, két pince és három tömlöc is említésre került.

 

1850-es évek

A várkastély körüli mocsarat kiszárították, így a felszínre kerültek az alapfalakat tartó cölöpök, amelyek a levegővel érintkezve korhadásnak indultak, amely miatt a falak düledezni kezdtek.

 

1874

Solymosy I. László megvásárolta az uradalmat Széchényi Jenőtől. A polgári származású, kiváló mezőgazdasági szakembernek számító Solymosy a herceg Esterházy család birtokainak jószágkormányzójaként, majd bérlőjeként jelentős vagyonra tett szert, 1881-ben nemességet, majd 1895-ben bárói rangot kapott.

 

1900

A Solymosy család a leromlott állapotú épületet már nem használta, a birtok intézői, Makray Sándor, majd Palkovics Sándor laktak benne. Varjú Elemér így írta le az épületet: „…hatalmas, kétemeletes kastély téres négyszögű udvarára árkádos folyosók nyílnak. Az épülettömb négy sarkát egy-egy nehéz szögletes torony erősíti. Homlokzatán alagútszerű alacsony kapuboltozat nyílik. Valamikor jóval magasabbat mutathatott; ma feltöltés következtében s a várárkok elsimítása miatt a földszint félig elsüllyedt.”

 

1904

Báró Solymosy I. László elhunyt, az egervári birtokot harmadik fia, báró Solymosy Ödön huszárőrnagy, országgyűlési képviselő örökölte. Mivel a gazdatiszt és a cselédség telente nagyon fázott a hideg várkastélyban, befalazták az udvari árkádokat, csak kis ablaknyílásokat hagytak meg rajtuk.

 

1945

A gazdátlanná vált várkastélyból a környékbeliek széthordtak mindent, ami használható volt, még a födémgerendákat is kifűrészelték.

 

1950-es évek

A várkastélyban szükséglakásokat, istállót és magtárt alakítottak ki.

 

1961–965

A várkastély ásatás utáni helyreállítására 1961 és 1965 között került sor.

 

1974

A várkastély udvarán kialakított színpadon kezdetét vette a nyári színház működése, amely mindmáig tart. Utóbb „Egervári Esték” néven vált ismertté a színház programja.

 

2007

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állami tulajdonú, turistaszállóként hasznosított várkastélyt vagyonkezelésbe adta Egervár Község Önkormányzatának.

 

2009

Egervár Község Önkormányzata Európai Uniós turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázatot nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez a várkastély új turisztikai funkcióval történő ellátásának támogatására.

 

2010

Az NYDOP-2.1.1/D-09-2009-0014 azonosítószámmal ellátott pályázaton a várkastély turisztikai vonzerővé fejlesztésére mintegy ötszázmillió forint támogatást nyert az önkormányzat.

 

2013

Átadásra került a „MINDENNAPI ÉLET A (KÉSŐ) RENESZÁNSZ VÁRKASTÉLYOKBAN” című projekt keretében megvalósult Egervári Nádasdy–Széchényi-várkastély Reneszánsz Látogatóközpont.

Egervári Nádasdy – Széchenyi Várkastély programjai